A báró Eötvös József Collegium könyvtárának alapját báró Semsey Andor vetette meg, aki az új tanárképző intézet felállításáról értesülvén még 1895 nyarán 5000 Ft-ot ajánlott fel Eötvös Lorándnak könyvek beszerzésére.

1895. VII. 6-án kelt levelében írja: „Rendelkezésedre bocsátok 5000 ft-ot azzal a rendeltetéssel, hogy abból az alakulóban levő Eötvös József br. kollégium könyvtárának alapja épüljön fel. Válaszd ki, hozzáértők meghallgatásával, a beléillesztendő könyveket úgy, hogy azok között a szakszerű tanulmányokra szükségeseken kívül legyenek olyanok is, mely [sic!] bármely szak tanulójának kedves és művelő olvasmányul szolgálhatnak, mert kell, hogy a tanár tudós, de művelt is legyen.”

„Semsey úr nagylelkű adományának köszöni a Collegium, hogy megnyitásakor azonnal megkezdhette munkáját, mert sikerült az összes szakok tanításához és tanulásához szükséges kézi könyveket beszerezni” − számolt be Bartoniek Géza Eötvös Loránd curatornak.

Nem remélt mértékben gyarapodott a könyvgyűjtemény 1896 tavaszán, amikor báró Mednyánszky Dénes „az ő tudóslelkű atyjának”, báró Mednyánszky Alajosnak nagyértékű könyvtárát (a veszelei könyvtárat, melyben a Sándor-féle könyvanyag is foglaltatott) a Collegiumnak ajándékozta, felismerve az új intézetben a színvonalas tanárképzésért küzdő atyja eszméinek megvalósulását.

A könyvtár folyamatosan gyarapodott részben a VKÖM által biztosított költségvetési összegből, részben ajándékozás, hagyatékok felajánlása útján.

1903-ban Mészáros Károly adományaképpen került a könyvtár tulajdonába Horváth Árpád hagyatéka, de jelentős művekkel gazdagította a gyűjteményt a korai években Csengery Antal, Dirner Gusztáv, Volf György, Péterfy Jenő, Szilágyi Sándor, gr. Széchenyi Béla, Vámbéry Ármin, Heinrich Gusztáv, Riedl Frigyes stb., valamint számos intézmény és kiadó is. (Az adományozók részletes listája a Levéltár 86/178-as dossziéjában tekinthető meg.)

1903 elején már több mint 11 000 kötettel rendelkezett a könyvtár. A könyveket cédulakatalógusban tárták fel, a gyűjteményt a bentlakó növendékek korlátozás nélkül használhatták.

A tervszerű gyarapításra azonban valószínűleg nem jutott elegendő pénzforrás, mert 1907 júniusában Bartoniek Géza levélben számol be Eötvös Lorándnak a „forrásgyűjtemények, szótárak, tudományos folyóiratok, encyclopaediák terén” fennálló „kiáltó hiányosságokról”, melyekről egyidejűleg összeállíttatott a Collegium tanáraival egy standard listát 8000 Ft értékben!

1910 karácsonyán a Collegium beköltözött új otthonába, az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épületbe, ahol hatalmas könyvtártermek várták a gyarapodó gyűjteményt és a tanulni vágyó tudóspalántákat. A könyvtárat alapítója, br. Mednyánszky Dénes mellszobra díszítette.

A legendás, éjjel-nappal használható szabadpolcos gyűjtemény tudós-tanár nemzedékek sorának tudásszomját csillapította évtizedeken át, egészen 1950-ig, amikor az elitkollégiumot szétverték és diákotthonná alakították. A könyvtár ekkor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kezelésébe került, de az épületben maradt (ez a lépés legalább az állomány egyben maradását, hozzáértő kezelését biztosította), 1956-tól a Collegium épületében létrejött MTA Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtáraként működik, a collegisták számára jelenleg is kölcsönzési lehetőséget biztosítva.

A szakkollégiumi rendszer fokozatos újjáalakulásával a 70-es évek végén merült fel az igény egy „saját” collegiumi könyvtár létrehozására (részben mert tervbe vették az Irodalomtudományi Intézet elköltözését, részben pedig mert az intézeti könyvtár gyűjtőköre már nem a collegisták, hanem az irodalomtudósok igényeit szolgálta, illetve nyitvatartási és használati rendje sem volt ideális a diákok számára). Az újonnan szervezendő gyűjtemény a raktárak mélyén porosodó duplumokból, a régi természettudományi (azaz az Intézet számára „szakidegen”) anyagból és vásárlások, adományok útján jött létre, majd évről évre történő tervszerű állománygyarapítással mára jelentős, csaknem 26 000 kötetes­ könyvtárrá fejlődött, mely az ELTE Egyetemi Könyvtári Hálózatának tagja.

Az új könyvtár legjelentősebb adománya a heidelbergi vendégprofesszor, Fritz Paepcke közel hatezer kötetes romanisztikai gyűjteménye, melyet halála után örökösei a Collegiumnak ajándékoztak, valamint Borzsák István klasszika-filológus hagyatéka (e két értékes különgyűjtemény a földszinti Borzsák-Paepcke-könyvtárban található). De értékes könyveket ajándékozott a könyvtárnak Francis Simonfay, az Egyesült Államokban élő tudós honfitársunk, Szabó Zoltán Gábor vegyészprofesszor és Probáld Ferenc földrajzprofesszor is.

2003-ban házi ünnepség és kiállítás keretében a Collegium könyvtára felvette az egykori alapító, báró Mednyánszky Dénes nevét, hivatalos neve tehát innentől: Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár. 2005-ben csatlakozott az ELTE elektronikus adatbázisához, az azóta beszerzett művek az Egyetemi Könyvtár on-line katalógusában kereshetők vissza, míg a korábbi kötetek a könyvtárban található szerzői betűrendes és sorozati cédulakatalógusban kereshetők. 2011-ben az épület felújításával egyidejűleg megtörtént az állomány egyesítése, a második emeleten található olvasótermi állomány is lekerült az alagsori könyvraktár melletti termekbe. Jelenleg tehát itt, az alagsorban található a külön helyiségben található levéltári anyag, az immár szabadpolcos rendszerű könyvraktár, valamint az olvasóterem, mely a collegisták számára megfelelő feltételeket biztosít a nyugodt tanuláshoz.

A könyvtár nyitvatartása lehetőségeinkhez mérten napjainkban is a régi hagyományt követi, így az esti órákban is biztosítja a collegisták számára mind a kölcsönzés, mind a helyben használat lehetőségét.

• e-mail: ecbibliotheca@eotvos.elte.hu