Meghívó felolvasó ülésre

A Magyar Bizantinológiai Társaság tisztelettel meghívja Önt a 2017. évi májusi felolvasó ülésére május 11-én (csütörtökön) 16.00 órára az Eötvös Collegium Borzsák Könyvtárába

Tóth Anna Kolindálás és Ruszália –Róma és Bizánc mint a balkáni néphagyomány forrásai

„A IV–VI. század vallási átalakulása nem csupán a pogány vallás és azok ünnepeinek eltűnését és azok helyén a keresztény ünnepek kibontakozását hozta magával, hanem számos teljesen szekuláris ünnep születését is. Ennek oka egyértelmű, a kor egyháza nem kívánta a keresztény ünnepeket népi mulatságokkal vegyíteni, az állam viszont nem tiltotta az utóbbiakat, ha nem járult hozzájuk pogány rituális cselekmény. Ezek az ünnepek továbbélnek Bizánc története folyamán, és a Balkán egész területén fennmaradnak minden etnikai változás ellenére, sőt akár olyan szláv régiókba is eljutnak, melyek sosem voltak a Bizánci Birodalom részei. Előadásomban négy ünneppel foglalkozom, elsősorban a bizánci forrásokra összpontosítva: 1) a Kalendae Ianuariae, melynek szokásai a középkor folyamán gyakran a karácsonyra tevődnek át. 2) Március 1. megünneplése és az akkor viselt piros fonál-amulettek elterjedése. 3) Rosalia, a késő-római halotti megemlékezés, melynek neve nemcsak az ortodox pünkösd megnevezésében marad fent, hanem bizonyos halotti kommunikációs rítusokban is. 4) A Szent Iván éj ünnepének nem keresztény elemei, így pl. a rituális fürdőzés.”

Archimédesz Szidiropulosz 1956 – Görög szemmel

„Előadásomban elsősorban a 40-es évek végén Magyarországra menekült görögség magatartásával, gondolkodásával foglalkozom a forradalom időszakában és az azt követő évtizedekben. Arra mutatok rá, miért nem tudták honfitársaim a magyarok szemüvegén keresztül látni 1956-ot. Ennek megértéséhez visszanyúlok egyrészt a negyvenes évek görögországi történéseihez, másrészt a Magyarországon 1945 és 1956 között lezajlott eseményekhez. Végül néhány görögországi összefüggésre térek ki.”

A felolvasó ülés meghívóját itt találja.