ELTE Kárpát-medencei Nyári Egyetem 2011

2011. július 10 – 18.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem első alkalommal, a 15 éves sikeres múlttal rendelkező Budapesti Nyári Egyetem folytatásaként rendezte meg a határon túli magyar anyanyelvű egyetemista hallgatók számára 2011. július 10 – 18. között a ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem című programot. A program célja, hogy lehetőséget biztosítsunk a hazánk határain kívül élő fiataljaink számára, hogy az anyaországban anyanyelvükön képezhessék tovább magukat, szaktárgyuk egy-egy speciális területén. Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyar ajkú diákjai mellett a Kárpát-medencén túli magyar anyanyelű hallgatókat is vártuk, fogadtuk a legnagyobb és legrégebbi magyarországi egyetem kifejezetten nekik szervezett kurzusaira. A szakmai képzésen túl széles körű kulturális programok szervezésével biztosítottuk, hogy megismerhessék a város nevezetességeit, valamint bepillantást nyerhessenek a pezsgő budapesti diákéletbe.

Az ide érkező 118 határon túli magyar ajkú hallgató négy tématerületen tanult a hét folyamán. Az Eötvös József Collegium a Humántudományi szekció képviselőjeként, szervezőjeként „Dögész és Filosz” – Humán- és Természettudományok Metszéspontjai címmel tartott előadássorozatot, melyen 22 fő bölcsész hallgató vett részt eredményesen.

A humántudományi szekció 2011-es évi programja a következő volt:

"Dögész és Filosz"

2011. július 11. (hétfő)
Informatika és filológia, a HypereiDoc fejlesztése a szövegkiadások szolgálatában.
Felelős: Csörnyei Zoltán.
Előadások:

1. Hernáth Zsolt
   A papirusz, az algebra és az XML
   (Ókori epigráfiai, papirológiai szövegek és középkori kódexek feldolgozását támogató szoftver rendszer modern kritikai kiadások készítéséhez.)
2. Cséri Tamás
   A HypereiDoc editor
   (A szövegszerkesztő program bemutatása, a program szerkezete és használata)

Gyakorlat:

1-2. A HypereiDoc editor a gyakorlatban

(Géptermi gyakorlat az ELTE IK egyik számítógép-laborjában.)
Felelős: Csörnyei Zoltán.

Július 12. (kedd)
Társadalomtudomány és egzakt tudományok (sciences).
Felelős: Bozsonyi Károly
Előadások:

1. Bozsonyi Károly - Többváltozós statisztikai analízis
2. Tóth Gergely - Térstatisztikai elemzések

Gyakorlatok:

1. Bozsonyi Károly és Kmetty Zoltán - Többváltozós statisztika SPSS program használatával - csoportbontás
2. Rémai Dániel és Tóth Gergely - Téri ábrázolás és elemzés ArcView program használatával - csoportbontás

 
Július 13. (szerda)
Klasszika-filológia, történettudomány ― forráskiadások informatikai fejlesztésekre alapozva.
Felelős: Mészáros Tamás és Farkas Zoltán

A Történész és a Bollók János Klasszika-filológia Műhely közösen tartott szövegkritikai előadásain a hallgatók megismerkednek az ókorban használatos íráshordozók (elsősorban a papirusz és a pergamen) előállításával, fizikai sajátosságaival, a papirológia és kodikológia alapvető fogalmaival, az antik könyvkultúra sajátosságaival. A görög írástörténet bemutatása és a fontosabb írástípusok szemléltetése során a hallgatók alapszintű paleográfia ismereteket szereznek.

A szemináriumokon a modern szövegkiadások kiadói elveit a gyakorlatban, az ún. apparatus criticus elemzésével végezzük. A hallgatók kipróbálhatják az Eötvös Collegiumban kifejlesztett szövegkiadó szoftvert, a Hyperei-Docot.

Július 14. (csütörtök)
Germanisztika ― németnyelvű kéziratok kiadása.
Felelős: Sára Balázs

Jacob Vogel: Vngrische Schlacht. Egy 17. századi, magyar vonatkozású, (korai) újfelnémet nyelvű verses eposz kritikai szövegkiadása

Az Eötvös Collegium Germanisztika Műhelyében ez évtől három, pályázati és egyéb forrásból finanszírozott kutatási projekt indítását tervezzük. Ezek egyike az a szövegkiadási és –feldolgozási projekt, melynek vezetését Dr. Balogh F. András (az ELTE Germanisztikai Intézete Német Irodalomtudományi Tanszékének docense) vállalta el. A projekt keretében egy 17. századi német szerző, a Kornwestheim /Württemberg-i Jacob Vogel (szül. 1584 – megh. 1630 után) egyik verses eposzát, az Vngrische Schlachtcímen ismert, azóta kiadatlan művet dolgoznánk fel szövegkritikai, nyelvészeti, irodalomtudományi, történelmi és kultúrtörténeti szempontok alapján. A hazai germanista és egyéb szakterületen dolgozó filológusok, történészek stb. számára a mű elsősorban magyar vonatkozásai miatt tarthat számot érdeklődésre (alapmotívuma a merseburgi csata), korszerű, új kiadása pedig az említett szakterületek eddigi eredményeinek figyelembevételével komoly modern filológiai teljesítménynek számítana.

A tervezett nyári egyetem germanisztikai napjának délelőtti előadásai a szerzőt, a művet, a kor nyelvállapotát és a kultúr- ill. irodalomtörténeti hátteret lesznek hivatottak bemutatni.

Tekintve, hogy a szövegkiadást kétnyelvűre tervezzük (szándékunk szerint a német eredeti verses magyar fordításával), a délutáni gyakorlatokon egyes szemelvények tükrében vizsgálnánk a a kornak a XVII. századi szövegben tükröződő, a honfoglaláskori magyarságról alkotott (természetszerűleg főleg fiktív) képét, ill. egyfajta műhelymunka keretében megpróbálkozunk a szöveg rövidebb részleteinek nyersfordításával, de optimális esetben azok metrikai és rímtani szempontból korrekt verses fordításával is.

Július 15. (péntek)
Francia középkori regények és olasz középkori levelek kiadása ― informatikai segédletek.
Felelős: Szabics Imre és Armando Nuzzo.

Az első előadás részletesen ismertetné Philippe de Rémi La Manekine című XIII. századi francia verses regényét, amelynek 1884-ben jelent meg első kritikai kiadása, s amelyet azóta nem adtak ki francia nyelvterületen. A „levágott kezű leány” folklór motívumának egyetemes elterjedtsége, s mindenekelőtt az „egzotikus” jegyekkel felruházott hősnő magyar vonatkozása miatt különös jelentőségű lenne az ófrancia regénynek egy francia nyelvű bevezetéssel, részletes jegyzetekkel és glosszáriummal, valamint magyar fordítással ellátott új kiadása, amelyre az Eötvös József Collegium Francia Műhelyének munkacsoportja vállalkozna.

A második előadás a itáliai reneszánsz levélirodalmába nyújt bevezetést Salutati leveleinek kiadása alapján.

A délutáni gyakorlatokon ófrancia és olasz szövegolvasásra és szövegértelmezésre, majd ezt követően az említett ófrancia regény és olasz nyelvű levelek egy-egy rövid részletének magyarra fordítására kerülne sor.