Kárpát-medencei szakkollégiumi hálózati programok 2014

2014. május 31 - június 3. ErdélyKárpát-medencei szakkollégiumi konferencia

Az ELTE Eötvös József Collegium az évek óta céltudatosan fejlesztett kárpát-medencei szakkollégiumi hálózatának tagjaival, a határontúli régiók diákjainak részvételével Eötvös József Collegium, a magyarság közös eszménye - Kárpát-medencei szakkollégiumi konferencia I. (Marosvásárhely – Csíkszereda, 2014. május 31. – június 2.) címmel természettudós („dögész”) és társadalomtudós („filosz”) ülésszakokból álló kétrészes konferenciát rendezett. A hagyományosan collegiumi megnevezésű ülésszakokon a hazai, erdélyi előadók mellett felvidéki, kárpátaljai és délvidéki diákok is részt vettek. A 23 változatos témájú előadáson a résztvevők többek között rácsodálkozhattak, hogy milyen területeken hasznosíthatók az informatikai fejlesztések (Gitár multi-effekt pedál PIC32 mikroprocesszorral, Diesel befecskendező rendszerek bevizsgáló eszközeinek tervezése), milyen fizikai törvények alapján működnek a föld belsejében az áramlások vagy mágneses méréseivel miként siethet a „dögész” geofizikus a római kort ásó „filosz” régész segítségére. Másfelől a „dögészek” is befogadható előadásban ismerhették meg a második kisegítő pannóniai legio honvágytól gyötört katonájának ógörög nyelvű levelét, hallhattak a délvidéki Fenyvesi Ottó kollázstechnikájáról, a kérészéletű boszniai magyar püspökség történetéről, illetve a mohácsi sziget interdiszciplináris kutatásokkal feltárható – ma már láthatatlan – erődjéről. Akik mindezt hallgatták, ízelítőt kaptak a hamisítatlan Eötvös collegiumi „dögész – filosz” szellemiségből. Az előadásokból szerkesztett közös tanulmánykötetet az EMTE Sapientia és az ELTE Eötvös Collegium a 2015. évi, második kárpát-medencei szakkollégiumi konferencián tervezi bemutatni.

A konferencia gondolata a nemzeti összetartozás jegyében fogant. A tudomány és az élet kölcsönösen meghatározza egymást, így a rendezvénysorozat méltó zárása volt az a gyimesbükki emlékezés, ahol a nemzeti összetartozás napjának előestéjén a csíkszeredai főkonzul, Zsigmond Barna Pál és Lázár Ede, a Sapientia EMTE dékánhelyettese mellett Horváth László igazgató a Collegium ifjúságával koszorút helyezett el a legkeletibb magyar vasúti őrhelyen.

Tisztelgésében a Collegium igazgatója így fogalmazott: „Eötvös Loránd 1895-ben azért alapította az Eötvös József Collegiumot, hogy a magyarság számára a minőségi tanárképzés központját létrehozza. A párizsi École Normale Supérieure mintáját követő Collegium azonban szinte azonnal túlszárnyalta az eredeti célkitűzéseket. Ötven év alatt a 400 – Kárpát-medence szerte elhelyezkedő, kiváló nemzedékek sorát nevelő gimnáziumi tanár mellett - egyszersmind a tudományos és szellemi élet elitjét is képezte. A Collegium kezdetektől vállalt hivatása, hogy a magyar nemzet legtehetségesebb egyetemi polgárait támogassa - nemzeti elkötelezettséggel és európai szellemmel - tudományos előmenetelüket segítse.

Ezt a csaknem 120 éve megfogalmazott hivatást kívánja a Collegium közössége a mai napon, a Kárpát-medence legtávolabbi vasúti őrhelyén jelképesen megerősíteni. Azért vagyunk itt, hogy kifejezzük: a történelmi hatások forgatagától függetlenül, a mindenkori körülményekhez igazodva, az Eötvös Collegium most is teljesíti küldetését.

A jelképeknek megtartó erejük van. Céljainknak megfelelő eredményt elérni azonban a szimbólumokkal önmagukban nem lehet. Kinek-kinek tehetsége és lehetőségei szerint tennie kell azt, amihez legjobban ért, ilyen egyszerű az ókoriaktól megfogalmazott igazság a társadalom, közösségünk jobbá tételére. Ebben a szellemben „építkeztünk” tudatosan évek óta, látogatásaink során a határontúli magyarajkú tehetséggondozó intézményekkel egyezményekbe foglaltuk kapcsolatainkat. 2014-ben pedig immár először, itt, Erdélyben valamennyi magyar régió egyetemi hallgatóinak részvételével megrendeztük tehetséggondozó tudományos ülésszakainkat. Hiszünk abban, hogy jót és jól cselekszünk, és a magunk módján megtesszük, amit megkövetel a haza.”

Kapcsolódó anyagok:

Élet és tudomány: megtekintés