Az Eötvös Collegium szellemiségének meghatározó eleme a különböző tudományterületek felé való nyitottság, a szakmai sokszínűség. Az Eötvös Collegiumi Tudományos Estekkel (ECTE) ezt a nyitottságot szeretnénk támogatni és megerősíteni, hiszen igyekeztünk a legkülönbözőbb tudományterületek elismert kutatóit, tudósait meghívni. Az előadások nem kívánnak semmilyen előképzettséget, sok szeretettel várjuk mind a collegista, mind a külsős érdeklődőket.

A szervezők: Barabás Gergő, Bozóki Tamás, Horicsányi Attila, Kecskés Boglárka

Helyszín, időpont: Eötvös Collegium (Ménesi út 11-13), Nagyklub, szerda 18:30

 
Friss hírek: https://facebook.com/eotvoscollegiumitudomanyosestek/
2016. szept. 21.: Dr. Simon Zoltán: Európai politika napjainkban – Az Európai Unió és azon túl

Az európai politika jelentős átalakuláson megy keresztül napjainkban. Eme változásokat sokszor hajlamosak vagyunk felszínes okoknak és/vagy − különösen az Európára irányuló migrációs nyomás tükrében − külső hatásoknak tulajdonítani és azok következményeként értelmezni. Holott mindezek gyakran az európai társadalmakban évtizedek óta zajló változási folyamatokat tükröznek, melyek a politikai szereplőkre, az általuk megjelenített politikai üzenetekre, valamint eme üzenetek közvetítésének csatornáira egyaránt közvetlen hatással vannak. Az átalakulás egyik markáns jelensége a politikától való elfordulás, illetve a politikai intézményekkel − különösen a politikai pártokkal − és az intézményes politizálással való szembefordulás, ami kedvez a politikai populizmus és szélsőségek felerősödésének, valamint a politika "depolitizálására" irányuló szándékokat eredményez. Mindezekkel egy időben az Európai Unió számára továbbra is alapvető kihívást jelent a demokrácia-deficit (demokratikus deficit) problémája a közösség mindennapi működésében. Számos európai politikus és uniós szakértő ennek orvoslását mindenek előtt az uniós közélet (párt)politizálásán keresztül tartja lehetségesnek - az említett, az európai politikában általánosan megfigyelhető trendekkel szemben. Az előadás és kötetlen beszélgetés célja mindezek tükrében, hogy az európai politikai közéletben napjainkban megfigyelhető néhány meghatározó változási jelenséget azok társadalmi hátterébe ágyazottan vizsgáljon, és összevesse eme jelenségeket az Európai Unió előtt álló aktuális politikai kihívásokkal.

 
2016. szept. 28.: Domokos Gábor (BME): Kavicsoktól a Gömböcig, Gömböctől a kavicsokig

2013-ban a NASA Curiosity Mars-robotja lekerekedett kavicsokról küldött fényképeket a Földre. Ezen fényképekből kiindulva sikerült igazolnunk 2015-ben, hogy valaha a Mars felszínén kiterjedt folyó-rendszer működhetett.

Az eredményhez bonyolult út vezetett, melyben kulcsszerepe van a 2006-ban felfedezett Gömböcnek, az első ismert homogén, konvex mono-monostatiukus testnek melynek létezését 1995-ben Vlagyimir Igorevics Arnold, a XX. század egyik kiemelkedő matematikusa sejtette meg.

http://www.nature.com/ncomms/2015/151013/ncomms9366/full/ncomms9366.html
 
2016. okt. 5.: Vincze Miklós (MTA-ELTE): Légkör és óceán a laborasztalon

Földünk óceánjai és légköre komplex, csatolt áramlástani rendszert alkotnak, melyben a részfolyamatok többszörösen visszahatnak önmagukra és egymásra, minden elképzelhető időskálán és mérettartományban. E bonyolult ok-okozati viszonyok szétválasztása embert próbáló, nem egyszer lehetetlen feladat elé állítja a kutatókat. Épp ezért rendkívül hasznos lenne, ha valamiképpen ellenőrzött körülmények közé kényszeríthetnénk, “laborasztalra fektethetnénk” a légkör és az óceán nagyléptékű jelenségeit.

A természet szerencsére segítségünkre siet ebben: mint látni fogjuk, az áramlástani hasonlóság elve lehetővé teszi, hogy a paraméterek gondos megválasztásával tényleges laborasztalokon, konyhai edényekkel összevethető nagyságú tartályokban tanulmányozhassuk a környezeti áramlási rendszerek, sőt a jelenleg zajló klímaváltozás (radikálisan leegyszerűsített, ám épp ezért nagyon tanulságos) ún. minimálmodelljeit. Magyarországon az ELTE Kármán Tódor Környezeti Áramlástok Laboratóriumában zajlanak ilyen kísérletek, s ezek, illetve a szerző Brandenburgi Műszaki Egyetemen (Cottbus, Németország) folytatott méréseink képezik az előadás alapját.

 
2016. okt. 19.: Ligeti Erzsébet (SE): Békés és harcos együttélés a mikróbákkal

Az emberek és más magasabb rendű élőlények a mikróbák tengerében élnek, vízben, levegőben, de saját testünk felszínén, sőt belsejében is különböző mikroorganizmusok milliárdjai találhatók. Az együttélés többnyire békés, kölcsönös előnyökön alapul. Ugyanakkor egyes mikroorganizmusok időnként végzetes betegségeket okozhatnak. Ezen potenciálisan patogén élőlények ellen sok különböző eszközzel védekezik a szervezet. Az előadásban ezen védekezési mechanizmusokról lesz szó. Bemutatom a legutóbbi jelentős szemlélet-változást, a 2011-ben orvosi Nobel Díjjal kitüntetett kutatók felfedezését, és kitérek saját kutatási eredményeinkre a neutrofil granulociták működéséről.

 
2016. okt. 19.: Fejérvári Boldizsár (ELTE): Thomas Chatterton – egy mítosz felépítése és lebontása

Előadásomban Thomas Chatterton, az arzénmérgezésben meghalt 18. századi kamasz költő, hamisító, lázadó mítoszát tervezem kisebb részben felépíteni, nagyobb részben lebontani. Chattertont azok, akik egyáltalán hallottak róla, többnyire John Keats rajongásán keresztül ismerték meg. A nevéhez fűződő leghírhedtebb verset nem is ő írta, halálának körülményeit pedig a romantikus képzelet a meg nem értett, szegénységben sínylődő fiatal zseni öngyilkosságaként értékelte. A mítoszképzést persze a 18. születésnapja előtt meghalt költő saját maga is táplálta, hiszen egész legendakört teremtett egy fiktív 15. századi bristoli pap-költő köré, akinek nevében kisebb életművet „hamisított” össze. Előadásomban a fent érintett mítoszokat kívánom kibontani, majd a legfrissebb szakirodalom alapján jórészt lebontani, valamint ízelítőt szeretnék adni Thomas Chatterton Magyarországon méltatlanul kevéssé ismert költészetéből.

 
2016. nov. 9.: Recski András (BME): Matematikai érdekességek – bölcsészeknek is

Mikor (és miért) kezdtünk el számolni? Hogy készül a naptár? Segít-e a matematika az emberi kapcsolatok vizsgálatában? Mi kapcsolja össze a barokk kor művészetét és a modern CD- és DVD-lejátszókat? Hát Máté evangelistát és Karinthy Frigyest?

 
2016. nov. 23.: Pávai István (LFZE): Népzenegyűjtés a fonográftól a digitális eszközökig

Az előadás első része röviden vázolja, hogy mit tekint az etnomuzikológia tudománya népzenének, és hogy viszonyul ez a szemléletmód a mindenkori köztudat népzene-fogalmához. A második részben szó lesz arról, hogy a technikai eszközök és ezzel párhuzamosan a kutatási szemléletmódok fejlődése hogyan szélesítette a népzenegyűjtés és a tudományos feldolgozás lehetőségeit.

 
2016. nov. 30.: Bálint Csanád (MTA): Avarok, magyarok, zavarok

Nagy divatja lett a magyar őstörténet kutatásának, s mindannak, ami azzal akárcsak távolról is kapcsolatban áll, sőt: azzal kapcsolatba hozható; már maga az égtáj („kelet”) is a közbeszédben fogalommá, olykor politikai jelszóvá vált. A politikusok megnyilatkozásai fölött csak sajnálkozhatunk, míg a megnövekedett társadalmi érdeklődésnek éppenséggel örülhetnénk is, ha sokan már nem előre „tudnák” a „helyes” választ. (Az utóbbiak egyáltalán nem számolnak az évszázados nemzetközi kutatással, egy-egy műről – valójában a szerzőjéről! – legföljebb sommás kinyilatkoztatást tesznek (pl. egy francia orientalisztikai könyv esetében: „a franciáknak köszönhetjük Trianont”.) E helyzetben a kutató, aki lépésről-lépésre halad, az apró adatokat földolgozva s aki nem azonnal nagymonográfiát ír, abban egyszeriben mindent „megfejtve”, csakis defenzívában lehet. A tudománnyal foglalkozó tudja, hogy egyáltalán mi az, amit tudunk és mit nem, mik a megismerésnek lehetőségei és határai, mit jelent egy forrásadat, s hogyan lehet azt fölhasználni? Túlhaladott, vagy éppen már annak idején sem helytálló nézetek, elméletek szállnak szájról-szájra, hagyományozódnak cikkről-cikkre, s válnak további teóriák kiindulásává. Némely hazai szerző személye ideológiai kontextusba került, így az esetleges bírálói könnyen „hazaárulóvá” válhatnak, amint még maga a Magyar Tudományos Akadémia is. Jómagam nem értek a társadalomlélektanhoz, így nem tudom megmondani, hogyan kezelendő ez a jelenség, csak azt remélem és kívánom, hogy a most felnövekvő tudósnemzedék is sine ira et studio végzi majd a munkáját, mégha ők nem is a kutatás celebjei – ennek sok, örvendetes jelét látom.

 
2016. dec. 7.: Tarrósy István (PTE): Terepkutatások Kelet-Afrikában

Az előadás az elmúlt néhány évből mutat be terepkutatási gyakorlatokat, módszertani megfontolásokat és eredményeket. Fókuszban a szubszaharai Afrika, azon belül a Kelet-afrikai Közösség néhány tagállama, így Tanzánia, Kenya és Ruanda. Az előadás egyfelől megismerteti a hallgatókat általában a térség és kifejezetten e regionális szervezet politikai, gazdasági jellemzőivel, dinamikáival, másfelől terepfotók segítségével mutatja meg a jelzett országok kontrasztokkal teli mindennapjait, a gazdasági-társadalmi átalakulás különböző dimenzióit. Azáltal, hogy az előadó interdiszciplináris módon dolgozza fel választott témáit, az előadás a különböző tudományterületeken tanuló, kutató közönség számára széles értelemben lehet hasznos és érdekes.

 

Korábbi előadások:

A 2015/2016-os tanév tavaszi félévének rendezvényei:

1. 2016. febr. 17.: Czegelnyik Natália, Tóth Károly: Egy hét „Európa utolsó diktatúrájában” – Minszk testközelből
2. 2016. febr. 24.: Körmendi Tamás (ELTE-BTK): A magyar királyi címer kialakulása és a magyar államcímer vázlatos története
3. 2016. márc. 2.: Bérczi Szaniszló (ELTE-TTK): Rendezőelvek a természetben és az életben
4. 2016. márc. 9.: Matura Tamás (BCE-TáTK): Kína, a 21. század globális hegemónja (?)
5. 2016. márc. 16.: Bokányi Eszter: Aki korán kel, aranyat lel - Napi aktivitási és kommunikációs mintázatok szerepe a munkanélküliségi ráta szociális hálózatokból történő becslésében
6. 2016. márc. 30.: Horváth László: „Elveszett” görög szöveg megfejtése, az új Hypereidés
7. 2016. ápr. 6.: Vereb Viktor: Fél év évezredek árnyékában avagy Erasmus szakmai gyakorlat Görögországban
Bécsy Bence: GW150914: az Univerzum rezgését először hallottuk
8. 2016. ápr. 13.: Falus András (SE): A genetika és epigenetika: biológiai hardver és szoftver
9. 2016. ápr. 20.: Balogh Viktor: Egy szubkontinensnyi káosz
Cséby Hanna: Navigare necesse est?
10. 2016. ápr. 27.: Szepesi Balázs (Hétfa alapítvány): Összkép - a magyar társadalomról
11. 2016. máj. 4.: Härtlein Károly (BME): Tudomány–áltudomány